Kosztolányi Dezső: Akarsz -e játszani

Úgy látszik, nem tudok elszakadni Kosztolányitól... Valahogy most ez van bennem, egy érzés valahol nagyon mélyről - amit talán ezzel a verssel lehet a legjobban kifejezni, saját szavakkal most valahogy nem megy.

Kosztolányi Dezső: Akarsz -e játszani bejegyzés elolvasása

Kosztolányi Dezső: Lásd, kisfiam

Épp régi fotókat ástam elő a kis papír-bőröndömből - amiben a szívemnek kedves régi és kevésbé régi emlékeket őrzöm -, amikor egy zsírfoltos papír akadt a kezembe. Széthajtogatva láttam, hogy ez a vers van rajta, amiről valahogy meg is feledkeztem az évek folyamán. Bár nem is értem, hogyan, hiszen annak idején még versenyen is indultam vele, annyira szerettem. Most előtörtek belőlem az érzések, és azt továbbra is hiszem, hogy ez a vers egy csoda.

Kosztolányi Dezső: Lásd, kisfiam bejegyzés elolvasása

Brian élete

No nem az a bizonyos Brian a történetem főhőse. Ő egy másik Brian, és nem lökött, bár nála sem minden tökéletes. Sőt.
Brian élete bejegyzés elolvasása

Sorsunk

Létezik -e sors? Nos, erről a kérdésről igen határozott álláspontot képviselek. Sokat gondolkodtam korábban az élet értelmén: megszületünk, tanulunk, dolgozunk, megöregszünk és meghalunk. Valóban ennyi lenne? Ha igen, az bizony eléggé elkeserítő, hiszen akkor nem szól másról, mint építgetünk egy életet, ami aztán véget érve úgyis a semmibe vész. Ahogy jöttünk, úgy is távozunk. EGY életért teljesen hiábavaló élni. És igen, tudom, hogy akkor is továbbadunk valamit az utánunk jövőknek, de az már nem ÉN vagyok, az már csak valami homályos emlék és tudás az én lelkemből.
Azt gondolom, hogy már sok-sok életet éltünk, és még sokat is fogunk. Lelkünk fejlődik, változik, alakul az életek során és azok között. Mielőtt új életre születnénk, hozzuk meg a döntésünket, hogy hová is kerüljünk, milyen sorsot szánunk magunknak - mi az, amire épp szükségünk van. Így teremtjük meg a körülményeket, amibe beleszületünk.
Aztán elkezdődik az új élet, és felcseperedve sok-sok megtapasztaláson esünk át. Hatások érnek, és ki több, ki kevesebb sérülésben részesül, amik aztán megteremtik a lélek számára a gyógyulás - azaz a fejlődés - lehetőségét. Az persze szabad választásunk, hogy élünk -e ezen lehetőségekkel vagy sem.
És persze sok-sok emberrel találkozunk életünk során, néhánnyal közülük különös módon - csupa véletlen sorozata következtében. Nos, minthogy - számomra legalábbis - véletlenek nincsenek, ezek az emberek valamit magukban hordoznak, amiért találkoznunk kellett velük. Úgy vélem, vannak lelkek, amik valami okból kell, hogy életeink során újra és újra találkozzanak - valamiféle titkos kötelék az, ami köztük él, ami újra és újra egymás felé tereli őket. Ez persze még nem jelenti azt, hogy a találkozás adta lehetőségeikkel élnek is, hiszen mindenki maga hozza meg döntéseit és lehet, hogy épp ott és akkor nem tud élni a sors adta lehetőséggel, nem tudja megtapasztalni azt, amiért a másik megjelent az életében.
Szóval összegezve: van sorsunk, mert magunk döntünk arról, hová születünk, és vannak találkozások az életünkben, amik szükségképpen be kell következzenek. Ugyanakkor életünk könyvét napról napra írjuk, hiszen minden alkalommal magunk döntünk arról, hogy mely lehetőségünkkel élünk és melyekkel nem.
És az újjászületés gondolata az, ami - számomra legalábbis - értelmet/életet ad az életnek. Mert az lenne számomra a legfájóbb gondolat, ha azzal kellene szembesülnöm, hogy a lelkem a fizikai halálommal megszűnik létezni. Úgyhogy bárki bármit mond: nem hiába vagyunk  Földön, és ha elmulasztottál egy lehetőséget, semmi gond - a következő életedben még azért élhetsz vele :)
Sorsunk bejegyzés elolvasása

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

Az utóbbi időben vonzom azokat a könyveket, amik valahogy szíven találnak, és amik előtt néma csodálattal kell adózzak. Ez is azon könyvek közé tartozik - minden egyes lapjával egyre több és több mély gondolatot ébreszt bennem. Szóval egy újabb könyv, amit meleg szívvel ajánlok mindenkinek :)

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek bejegyzés elolvasása

Claude Steiner: Meleg bolyhos mese

Egy igazán tanulságos, szívhez szóló mese - egy önismereti tréningen hallottam, és szeretném megosztani azokkal, akik hozzám hasonlóan egy kicsit több melegségre vágynak a világban.

Claude Steiner: Meleg bolyhos mese bejegyzés elolvasása

Weöres Sándor: Tíz lépcső

Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad.

Weöres Sándor: Tíz lépcső bejegyzés elolvasása

A fejlődés útján

Egy bejegyzés címeként olvastam: képesek vagyunk változni?

És az olvasással gyűltek a gondolataim, amiket most írásba öntök.

A fejlődés útján bejegyzés elolvasása